2012. február 18., szombat

Féléves jelentés



Először az adatok
Testsúly: 6580 g
Hossz: 66 cm

Kislányunk mától naponta kétszer kap zöldséget vagy gyümölcsöt és elkezdett ezerrel kúszni. Ő rögtön előrefelé indult jobb karját maga alá húzva a lábával lökve magát halad elszántan a célja felé, de nem is csak így, hanem négykézlábra is áll, ilyenkor előre-hátra hintáztatja magát, majd egyszercsak előrevetődik. Ezekkel a technikákkal és mindenféle forgásokkal pillanatok alatt a szoba egyik végéből a másikban van és hipphopp már meg is szerezte Vendel egyik játékát, amit a bátyja, ha észreveszi rögtön szankcionál is (legjobb esetben csak kirántja a kezéből).
Maja nagyon figyeli a bátyját, Vendel pedig mióta Maja lent van a földön, elkezdte nyúzni. Először csak föléhajol jó közel, aztán megragadja, megszorongatja, megpróbálja fölemelni, valamit mindenképp akar vele csinálni, de persze az ő vehemens módján. Nem mondom, hogy Maja teljes biztonságban van mellette, de amíg tényleg valami fájdalmas attrocitás nem éri, addig a kishuga mosolyogva tűri.

Maja alvásáról el kell mondanom, hogy azt a két hónapostól három hónapos koráig tartó időszakot kivéve (amikor azt gondoltuk van egy gond nélkül álomba merülő, éjszakát átalvó gyerekünk) nem az a kimondottan jólalvó típus, esténként igényli apa vállát, mint altató eszközt és éjszakánként egy-kétszer ébred, ekkor tejet kap.

A zöldségeket, gyümölcsöket nagy kedvvel fogyasztja, először ha új ízt érez sokáig gyanakodva forgatja a szájában, de eddig minden amit adtunk neki átment a teszten és a kezdeti bizalmatlanságot legyőzve lelkesen várja a következő falatot.

Kislányunk remélhetőleg türelmesebb fajta lesz, mint a kisfiunk (muszáj lesz neki) és nem úgy reagál egyetlen percnyi várakozási időre is, hogy üvöltve kiabálja: - Azt nem bírom kivárni (Vendelnél ugyanis ez a helyzet). Maja sokáig eljátszik mellettem a pihiszékben vagy a játszószőnyegen, amíg én teszek-veszek, de megvallom az is előfordul, hogy ha nem is szeretné, mégis neki kell várnia a törődésre, amíg mondjuk Vendelnek enni adok/ kitörlöm a fenekét stb. (emiatt persze mindig nagyon hálás, amikor végre felveszi valaki és hatalmas mosolyokkal jutalmazza).

Nagyon szereti a morzsolgatós kendőket, a cimkemániájáról már írtam. Cumija nincsen, mert mióta az ujját szopja nem lehet a szájába tömni. Még velünk alszik a hálószobában , bár szeretnénk összerakni Vendellel egy szobába, de erre helyhiány miatt egyelőre nem nagyon van lehetőségünk (pedig Vendel szeretné).

És hogy milyen kislányunk természete így félévesen? Sokat elárul róla, hogy Vendel azt a becenevet adta neki, hogy Mosolygó!

Néhány havas kép a két hét télből






2012. február 17., péntek

Az életben ma lesz a tegnap holnapja

Néha-néha feljegyezgettem Vendel vicces-érdekes mondásait, kinyilatkoztatásait, de korántsem teljes a kép.

Ha nem is pótolni, de legalább egyet-kettőt megörökíteni leírok párat.

Kisfiunk nagyon szeret gitározni. Amióta először meglátta egy gitáros misén, hogy létezik ilyen hangszer, azóta ő is folyton gitározni akar. Eleinte bármilyen tárgyon képes volt pengetni, tavaly karácsony óta van saját gitárja is, amin rendszeresen próbál, sőt komponál saját számokat is (némi ihletet merítve bizonyos jól felismerhető számokból) egyszer ezt hallottuk a gyerekszobából:

Amikor megnövök
és nagy leszek
és életem meg halálom
először fogok gitározni meg
először fogok számítógépezni
az jó lesz!

És amikor öreg leszek
nem tudok gitárt venni
és nem tudok álomszuszékot elképzelni...


Szóval ilyeneket, abból az időből, amikor épp Kispált hallgattunk a jelenlétében.

Nem sokkal azelőtt, hogy megszületett a kishuga egyik este így imádkozott:
- Köszönjük Istenünk, hogy a kistesó egészségesen megszülethet (ezt konzekvensen összekeverte, Maja születése előtt megköszönte, utána pedig kérte, hogy egészségesen megszülethessen), és ha anyáék hazajönnek a kórházból, lesz itt nekünk egy oázó. Már nagyon várom. Amen

Egyszer, amikor szóba került az esküvőnk ő kijelentette, hogy majd ha ők felnőnek Majával, akkor egymással fognak összeházasodni. Miközben örültünk, hogy ilyen gyöngéd érzelmekkel viseltet a huga iránt, azért finoman megpróbáltuk rávezetni, hogy ez nem lehetséges.

Amikor egyedül játszik sokszor képzelt szereplők nevében beszél, de egy időben voltak névvel rendelkező képzelt játszótársai is, például Tekkó és Titi (előbbi az utóbbinak apukája és autótulajdonos), ő találta ki a nevüket és sokat játszott "velük" és más képzelt szereplőkkel is.

Az idő fogalma:
Egy időben következetesen összekeverte a tegnapot és a holnapot, így nem egyszer halgattam végig, hogy mit csináltunk holnap. Gábor tanítgatja neki a hét napjait, de a szombat és a vasárnap még mindig első ill. második hétvége.

Amikor még tanulta a ragozást voltak érdekes gyerek logikájú ragozásai. Az "enyém" birtokos névmásból megalkotta a "tiém"-et. De előfordult, hogy a múlt idejű igeragozást is leegyszerűsítette: - Apa mit ett? (evett helyett), mostanában a tárgyrag elől csalja le a kiejtést könnyítő hangot: -Iszom tejt/ vízt, kérek mézt.

Vannak egészen költőiek is: a dér szerinte hópára, a csapvizet csapi víznek hívja.

Aztán ott vannak a félrehallásokból eredőek.
Egyszer hallom, amnint ezt énekli: - Cickány, cickány vadon-e szép lányod?
Az óvodának köszönhetően ő is megismerkedett Hello Kittyvel, csak az ő olvasatában Hellopiti.

Az egyik mesekönyvében a Siklóról volt egy kép (a Vár beliről), mire közölte: - Györgyi néni is mutatott egy képet a Siklóról, egy színetlent.
Mire én megkérdeztem: - Fekete-fehéret?
V: - Nem, feketét!
Végülis.

2012. február 12., vasárnap